Üdvözlök mindnekit.
Ezt a lapot azok számára készitem akik keresik azt az útat mely az egyén testi szellemi feljődését szolgálja.
Mindenkinek eljön az idő mikor szügsége van olyan pozitiv dolgok megtapasztalására amik erősitík a törkvést hogy elörébb haladva,a tudást szerezze meg.
Van erre egy bölcsesség:
Egy ember elhatározta magában hogy a bölcsesség kővét meg keresi.
Neki állt hát és elkezdte kutatni,egy bölcs azt mondta a bölcsesség kővét meg leli a tenberben.
Ezért hát emberünk el költöztt oda.Minden reggel meditált,mikor végzet munkához látott és a kővet kereste.
Teltek az évek,egyik a másik után,de emberünk még mindig kereste a bölcsesség kővét.
Egy reggel mint máskor,felkelt korán,meditált,és munkához látott járta a tenger partot és minden kővet meg fogott és behajintott a tengerbe.
Ezen a napon is igy tett,mint máskor.Egy kővet meg fogott és behajitotta a tengerbe,mikor meg érezte ez volt a kő amit évek hosszú során át keresett.Szomorú lett de bölcsebb is ettöl,hisz elfásult és autómatikussan cselekedett.Elfelejtett érezni.
Vajon mi tudunk érezni? Tudunk érzékelni? Vajon mi bele hajitanánk e a bölcsek kővét a tengerbe?
Vagy adunk időt magunknak hogy megérezzük a kezünkben lévő dolgok szellemét-lelkét-energiáit. És az életünkét? Érezzük e életünk energiáit ,
a szívünk lüktetését a sejtjeink dalát, a vérünk vad iramát?Vajon hagyunk magunknak időt arra hogy érzékeljük? Vagy természetes,és észre sem vesszük már.De mikor betegek vagyunk igen szeretnénk érzékelni.
Elözzük meg.Legyünk bölcsek,és igyuk a tudást.
Erre teremtettek minket és ez elérhető.
(Folyt köv...Sajnos most ennyire futotta.De igyekszem folytatni)
Áldás és békesség mindenkire. Írjatok bátran)